Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiegyensúlyozott és csendes, bundája szinte egyáltalán nem igényel gondozást


Története:

A török angórát a XX. század második felében vitték Nyugat-Európába az Egyesült Államokon keresztül. Addig csak Törökországban volt ismert és közkedvelt házimacska. Széles körben elterjedt az a tévhit, hogy a török angóra elnevezés a fajta szőrzetének hosszával áll összefüggésben – az igazság azonban az, hogy a török angóra gyökerei Ankarából erednek. A fajta sok éven át érintetlen maradt a tenyésztőktől, ezért megmaradtak természetes jellemzői.

Általános megjelenése:

Közepes méretű macska hajlékony, karcsú testtel és vékony csontozattal, ezáltal általában méltóságteljes és ruganyos benyomást kelt. Az ék alakú fej jól aránylik a törzshöz. Fülei hosszúak, hegyesek, tövüknél szélesek és viszonylag sok szőr fedi őket, amelyek tincsekbe rendeződnek. A nagy, mandulavágású szemek kissé ferdén állnak, mindenféle színben előfordulhatnak. A lábak hosszúak, a hátsó lábaknak hosszabbaknak kell lenniük a mellsőknél. A kis, kerek és kecses mancsokon az ujjak között szőrcsomók találhatóak. A hosszú, szőrfedte farok hegyes, és legalább a vállig el kell érnie. A szőrzet közepesen hosszú, hosszabb a nyakon (fodor formát képezve), a mellkason és a hátsó lábakon (“bricsesz” alakot mintázva). Finom szálú, selymes, mozgás közben is fénylik, és nincs aljszőrzete.

 

Jellemzői A török angóra
Bundája: Közepesen hosszú szőrű
Származási országa: Törökország
Mérete: Közepes
Gondozása: Nem túl munkaigényes, bundáját alig kell fésülni vagy kefélni
Természete: Kiegyensúlyozott és csendes
 
 

 

Profilkép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2016 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 106245
Hónap: 811
Nap: 43